1. Ösztönzi a szabadtéri játékot:A szabadtéri játszóházak kiváló módja annak, hogy a gyerekeket a szabadban való játékra ösztönözzék. A szabadtéri játszóházzal a gyerekek a szabadban tölthetik idejüket, élvezhetik a friss levegőt és a napsütést. Ez jótékony hatással lehet testi és lelki egészségükre a stressz csökkentésével és a hangulat javításával.
2. Serkenti a képzeletet:A szabadtéri játszóházak serkenthetik a gyerekek fantáziáját és kreativitását. A játszóházból kastély, űrhajó vagy ház is lehet. A gyerekek fantáziájukat felhasználva saját játékokat, meséket alkothatnak, amelyek segíthetik a kognitív fejlődést.
3. Elősegíti a szociális készségeket:A szabadtéri játszóházban való játék elősegítheti a gyerekek szociális készségeinek fejlesztését. Együtt dolgozhatnak játékok és történetek létrehozásában, felváltva és problémamegoldásban. Ez javíthatja kommunikációs készségeiket, és segíthet barátságok kialakításában.
4. Javítja a fizikai aktivitást:A szabadtéri játszóházak növelhetik a gyermekek fizikai aktivitását. A mászás, a futás és a hintán való játék javíthatja a koordinációt, az egyensúlyt és a mozgékonyságot. Ez javíthatja általános egészségi állapotukat és jólétüket.
5. Biztonságos helyet biztosít:A szabadtéri játszóházak biztonságos játékteret kínálnak a gyermekek számára. A szülők biztonságban érezhetik magukat, ha tudják, hogy gyermekeik biztonságos környezetben vannak, védve az időjárás viszontagságaitól és a lehetséges veszélyektől.
1. Burdette, H.L. és Whitaker, R.C. (2005). A szabad játék feltámasztása kisgyermekeknél: Fittségen és kövérségen túl a figyelem, a hovatartozás és az érzelmek feltámasztása. Archives of Pediatrics & Adolescent Medicine.
2. Fjørtoft, I. (2004). A táj, mint játékkép: A természeti környezet hatása a gyermekek játékára és mozgásfejlődésére. Gyermekek, fiatalok és környezet.
3. Gleave, J., Cole-Hamilton, I. és Wilson, J. (2004). Az egészség képe: A gyermekek játékhoz való hozzáférése a kórházban. Journal of Playwork Practice.
4. Herrington, S. & Studtmann, K. (1998). Tájbeavatkozások: Új irányok a gyermekek szabadtéri játékkörnyezetének kialakításához. Táj- és várostervezés.
5. Kellert, S.R. (2005). Épület az életre: Az ember-természet kapcsolat megtervezése és megértése. Sziget sajtó.
6. Lester, S. & Maudsley, M. (2006). Játssz természetesen: A gyermekek természetes játékának áttekintése. Játssz Angliával.
7. Malone, K., Tranter, P. & Shaw, B. (2004). „Régebben féltem tőlük”: A gyerekek megváltozott felfogása a szabadban egy természetes környezeti tanulási (NEL) projektben. Gyermekek, fiatalok és környezet.
8. Pretty, J., Angus, C., Bain, M., Barton, J., Gladwell, V., Hine, R., Peacock, J. et al. (2009). Természet, gyermekkor, egészség és életút zárójelentés – 2009. március. University of Essex.
9. Rivkin, M.S. (1999). A nagy szabadban: A gyermekek szabadban való játékhoz való jogának visszaállítása. Kisgyermeknevelő Országos Egyesület.
10. Taylor, A. F., Kuo, F. E. és Sullivan, W. C. (2001). Megbirkózni az ADD-vel: Meglepő kapcsolat a zöld játék beállításaival. Környezet és viselkedés.